Harmadik fejezet - Baleset a szirten
– Meg kellene keresni a virágot… Nézzük meg a sziklánál – szólt Sasuke.
– Nem bánom, menjünk – szólt Naruto, és elindultak a szirtek felé.
– Lila virág fehér erezettel… A hőség miatt minden virág kipusztul. Egyetlen virágot sem láttam eddig és még a levelek is el vannak szontyolodva.
– Nem bírják a hőséget – mondta Sasuke. – Nézd! Ott van egy virág – mutatott le az egyik lentebb lévő szirtre.
– Az lesz az, de… Hogy megyünk le oda?
– Hm… Lemászunk.
– És ha leesünk?
– Jaj… Dobe. Ne hisztizz már!
– Én nem hisztizek! – mondta Naruto, majd durcásan elfordult.
– Ehh – sóhajtott Sasuke. – Majd én lemegyek. Te meg segítesz feljönni. Így jó?
– Ahamm – mosolygott a szőke. Sasuke nagy nehezen lemászott és kiszedte a virágot.
– Oi! Dobe! Megvan a virág! – kiáltott Sasuke. Naruto lehajolt.
– Oké… Akkor kapd el a kezem, és felhúzlak – nyújtotta le a kezét a szőke. Sasuke a kiálló sziklákba kapaszkodva felmászott, amíg tudott. Aztán elkapta Naruto kezét. Naruto megpróbálta felhúzni.
– Csúszik a kezed…
– A Tiéd is, Usoratonkachi – erőlködött Sasuke. Naruto a ruhájába törölte a másik tenyerét, és megfogta vele Sasuke csuklóját. Majd erőteljesen húzni kezdte.
– Csak nem nehéz vagyok? – húzta félmosolyra a száját Sasuke.
– Neem – nyögte Naruto. – Mindjárt – szólt a fiú, ám megcsúszott a lába, és leesett. Most fordult a helyzet. Sasuke az egyik kezével a szirtbe kapaszkodott, a másikkal pedig Naruto kezét fogta.
– Oi… Bocsi.
– Ah! Dobe! Kapaszkodj! – szólt Sasuke és megpróbálta felhúzni magukat, de a saját súlya mellett Narutóét is, elég nehéz volt.
– Fene – sziszegte Sasuke, majd egyik ujja lecsúszott a szirtről.
– Sasuke… – szólalt meg Naruto tudva, hogy kettejük súlya túl sok az Uchihának. – Sasuke! – szólt hangosabban.
– Mi az Dobe!
– Engedj el…
– Hogy mi? Megőrültél?
– Nem… Eressz el.
– Dehogy engedlek… Te csak kapaszkodj – szorította erősebben a szőke kezét. Sasuke a lábába irányította a csakrát és megpróbálta úgy felhúzni magukat. Sikertelenül.
– Sasuke, engedj el… Nem lesz bajom. Túl nehezek vagyunk együtt.
– Ne beszélj hülyeségeket! Csak úgy mellékesen… Lenéztél már? Ha te oda leesel, akkor…
– Nem lesz bajom! Engedj már el! Ha nem engedsz el, mindketten leesünk!
– Akkor sem… – kezdte volna Sasuke, de Naruto elengedte Sasuke kezét.
– Eressz már…
– NEM! – ordított Sasuke még szorosabban tartva a szőkét. Naruto megkarmolta Sasuke kezét, és így az Uchiha gyengített a szorításán.
– Eresz már!
– Te megőrültél! Ha leesel, akkor…
– Nem fogok… Bízz bennem!
– Nem! Meg fogsz…
– Eressz már! – ordított Naruto, majd belecsípett a fekete kezébe. A hirtelen jövő fájdalomtól, Sasuke elengedte Naruto kezét. Naruto zuhanni kezdett.
– Bízz bennem! Túlélem! – kiáltott Naruto.
– NARUTO!!! – kiáltott Sasuke, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve a szöszi után ugrott.
– Naruto! Használd a csakrád!
– Sasuke? Mi a fenéért ugrottál utánam??? Te… SZERENCSÉTLEN!
– Mert… Nem akarlak elveszíteni!
– Hát nem bízol bennem? Még mindig nem? – szólt az utolsót inkább csak magának suttogva. – Fenébe… KUCHIYOSE NO JUTSU!!! – kiáltott Naruto néhány kézjel mellett. Nemsokára megjelent Gamabunta. Naruto egyenesen a hatalmas varangy fejére pottyant.
– Hívtál kölyök?
– Igen! Ugorj fel!!! – kiáltotta Naruto idegesen.
– Jól van, na… Nem kell ordítani – szólt a varangy, majd ugrott egyet a levegőben. Naruto meglátta Sasukét, aki még mindig zuhant.
– Ostoba! – szólt Naruto, majd elrugaszkodott Gamabunta fejéről. Egy jól irányzott mozdulattal elkapta a zuhanó Sasukét és visszaérkezett a varangyra. Sasuke eszméletlen volt. Testét sebek borították.
– Mi a fene – szólt Naruto Sasuke sebeit nézve. Gamabunta felugrott a szirtre, oda, ahonnan Naruto leesett.
– Valószínűleg esés közben megpróbált megállni, vagy beleütközött egy.egy kiálló szirtbe – szólt Gamabunta.
– Sasuke… – szólt Naruto halkan, majd ölbe vette társát és szólt a varangynak, hogy vigye őket Konohába. Útközben Naruto észrevette, hogy a virág Sasuke zsebében van.
– Te… idióta! – morogta Naruto. Konoha kapuja előtt leszálltak Gamabuntáról, majd Naruto - ölében Sasukéval - a kórház felé vette útját. Sakura és Kakashi már visszatértek.
– Naruto? Sasuke! – rohant feléjük Sakura.
– Sakura…Kérlek, mentsd meg Őt! – kérte Sakurát a szőke. Sakura bólintott, majd bevitték Sasukét a kórházba. Ellátta sebeit, majd kijött.
– Még eszméletlen…
– … Bemehetek hozzá?
– Persze – bólintott Sakura, mire Naruto benyitott. Sasuke még mindig eszméletlen volt. Teste tele volt kötésekkel. A fiú leült mellé és megfogta a kezét.
– Sasuke… Mi a fenéért kellett utánam ugranod? Ostoba… Mondtam, hogy bízz bennem! Hát ennyire nem bízol bennem? – szólt Naruto. Szemeiben apró könnycseppek jelentek meg. – Mondtam, hogy megoldom! Csak fel kellett volna húznod magad – szólt, majd észrevette Sasuke kezén a karmolást és a csípés helyét, amit ő okozott. Végigsimított a két seben. – Sajnálom – szólt Naruto majd felállt. Kisöpört Sasuke szemeiből néhány hajtincset, majd kiment.
– Mondd el, hogy mi történt – szólt Sakura.
– Rendben – szólt Naruto, majd leültek a terem előtt és elmesélte az egészet. Azt is, hogy valaki kijátszotta őket.
– Gondolod, hogy Sasuke régi csapata áll a háttérben? – kérdezte Sakura.
– Igen… Meg kellett volna ölnöm őket még akkor.
– Nem te tehetsz róla. Menj haza és pihend ki magad.
– Rendben… De szólj, ha van változás.
– Persze, szólok.
– Akkor megyek – állt fel Naruto, majd hazament. Sakura szomorú szemekkel nézett utána.
– Nem bánom, menjünk – szólt Naruto, és elindultak a szirtek felé.
– Lila virág fehér erezettel… A hőség miatt minden virág kipusztul. Egyetlen virágot sem láttam eddig és még a levelek is el vannak szontyolodva.
– Nem bírják a hőséget – mondta Sasuke. – Nézd! Ott van egy virág – mutatott le az egyik lentebb lévő szirtre.
– Az lesz az, de… Hogy megyünk le oda?
– Hm… Lemászunk.
– És ha leesünk?
– Jaj… Dobe. Ne hisztizz már!
– Én nem hisztizek! – mondta Naruto, majd durcásan elfordult.
– Ehh – sóhajtott Sasuke. – Majd én lemegyek. Te meg segítesz feljönni. Így jó?
– Ahamm – mosolygott a szőke. Sasuke nagy nehezen lemászott és kiszedte a virágot.
– Oi! Dobe! Megvan a virág! – kiáltott Sasuke. Naruto lehajolt.
– Oké… Akkor kapd el a kezem, és felhúzlak – nyújtotta le a kezét a szőke. Sasuke a kiálló sziklákba kapaszkodva felmászott, amíg tudott. Aztán elkapta Naruto kezét. Naruto megpróbálta felhúzni.
– Csúszik a kezed…
– A Tiéd is, Usoratonkachi – erőlködött Sasuke. Naruto a ruhájába törölte a másik tenyerét, és megfogta vele Sasuke csuklóját. Majd erőteljesen húzni kezdte.
– Csak nem nehéz vagyok? – húzta félmosolyra a száját Sasuke.
– Neem – nyögte Naruto. – Mindjárt – szólt a fiú, ám megcsúszott a lába, és leesett. Most fordult a helyzet. Sasuke az egyik kezével a szirtbe kapaszkodott, a másikkal pedig Naruto kezét fogta.
– Oi… Bocsi.
– Ah! Dobe! Kapaszkodj! – szólt Sasuke és megpróbálta felhúzni magukat, de a saját súlya mellett Narutóét is, elég nehéz volt.
– Fene – sziszegte Sasuke, majd egyik ujja lecsúszott a szirtről.
– Sasuke… – szólalt meg Naruto tudva, hogy kettejük súlya túl sok az Uchihának. – Sasuke! – szólt hangosabban.
– Mi az Dobe!
– Engedj el…
– Hogy mi? Megőrültél?
– Nem… Eressz el.
– Dehogy engedlek… Te csak kapaszkodj – szorította erősebben a szőke kezét. Sasuke a lábába irányította a csakrát és megpróbálta úgy felhúzni magukat. Sikertelenül.
– Sasuke, engedj el… Nem lesz bajom. Túl nehezek vagyunk együtt.
– Ne beszélj hülyeségeket! Csak úgy mellékesen… Lenéztél már? Ha te oda leesel, akkor…
– Nem lesz bajom! Engedj már el! Ha nem engedsz el, mindketten leesünk!
– Akkor sem… – kezdte volna Sasuke, de Naruto elengedte Sasuke kezét.
– Eressz már…
– NEM! – ordított Sasuke még szorosabban tartva a szőkét. Naruto megkarmolta Sasuke kezét, és így az Uchiha gyengített a szorításán.
– Eresz már!
– Te megőrültél! Ha leesel, akkor…
– Nem fogok… Bízz bennem!
– Nem! Meg fogsz…
– Eressz már! – ordított Naruto, majd belecsípett a fekete kezébe. A hirtelen jövő fájdalomtól, Sasuke elengedte Naruto kezét. Naruto zuhanni kezdett.
– Bízz bennem! Túlélem! – kiáltott Naruto.
– NARUTO!!! – kiáltott Sasuke, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve a szöszi után ugrott.
– Naruto! Használd a csakrád!
– Sasuke? Mi a fenéért ugrottál utánam??? Te… SZERENCSÉTLEN!
– Mert… Nem akarlak elveszíteni!
– Hát nem bízol bennem? Még mindig nem? – szólt az utolsót inkább csak magának suttogva. – Fenébe… KUCHIYOSE NO JUTSU!!! – kiáltott Naruto néhány kézjel mellett. Nemsokára megjelent Gamabunta. Naruto egyenesen a hatalmas varangy fejére pottyant.
– Hívtál kölyök?
– Igen! Ugorj fel!!! – kiáltotta Naruto idegesen.
– Jól van, na… Nem kell ordítani – szólt a varangy, majd ugrott egyet a levegőben. Naruto meglátta Sasukét, aki még mindig zuhant.
– Ostoba! – szólt Naruto, majd elrugaszkodott Gamabunta fejéről. Egy jól irányzott mozdulattal elkapta a zuhanó Sasukét és visszaérkezett a varangyra. Sasuke eszméletlen volt. Testét sebek borították.
– Mi a fene – szólt Naruto Sasuke sebeit nézve. Gamabunta felugrott a szirtre, oda, ahonnan Naruto leesett.
– Valószínűleg esés közben megpróbált megállni, vagy beleütközött egy.egy kiálló szirtbe – szólt Gamabunta.
– Sasuke… – szólt Naruto halkan, majd ölbe vette társát és szólt a varangynak, hogy vigye őket Konohába. Útközben Naruto észrevette, hogy a virág Sasuke zsebében van.
– Te… idióta! – morogta Naruto. Konoha kapuja előtt leszálltak Gamabuntáról, majd Naruto - ölében Sasukéval - a kórház felé vette útját. Sakura és Kakashi már visszatértek.
– Naruto? Sasuke! – rohant feléjük Sakura.
– Sakura…Kérlek, mentsd meg Őt! – kérte Sakurát a szőke. Sakura bólintott, majd bevitték Sasukét a kórházba. Ellátta sebeit, majd kijött.
– Még eszméletlen…
– … Bemehetek hozzá?
– Persze – bólintott Sakura, mire Naruto benyitott. Sasuke még mindig eszméletlen volt. Teste tele volt kötésekkel. A fiú leült mellé és megfogta a kezét.
– Sasuke… Mi a fenéért kellett utánam ugranod? Ostoba… Mondtam, hogy bízz bennem! Hát ennyire nem bízol bennem? – szólt Naruto. Szemeiben apró könnycseppek jelentek meg. – Mondtam, hogy megoldom! Csak fel kellett volna húznod magad – szólt, majd észrevette Sasuke kezén a karmolást és a csípés helyét, amit ő okozott. Végigsimított a két seben. – Sajnálom – szólt Naruto majd felállt. Kisöpört Sasuke szemeiből néhány hajtincset, majd kiment.
– Mondd el, hogy mi történt – szólt Sakura.
– Rendben – szólt Naruto, majd leültek a terem előtt és elmesélte az egészet. Azt is, hogy valaki kijátszotta őket.
– Gondolod, hogy Sasuke régi csapata áll a háttérben? – kérdezte Sakura.
– Igen… Meg kellett volna ölnöm őket még akkor.
– Nem te tehetsz róla. Menj haza és pihend ki magad.
– Rendben… De szólj, ha van változás.
– Persze, szólok.
– Akkor megyek – állt fel Naruto, majd hazament. Sakura szomorú szemekkel nézett utána.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése