Sasuto Rasori I. #7 - Boldog születésnapot, Sasuke!

Hetedik fejezet - Boldog születésnapot, Sasuke!

Úgy egy fél óra múlva Narutóék hazaértek. Lefektette Sasukét, és ott volt végig mellette. A szőke a fekete kezét fogva sírt. Magát hibáztatta a történtekért.

– Annyira sajnálom… Az én hibám – szólt. – Fenébe… Ha valami bajod esik, azt soha nem bocsájtom meg magamnak. Hogy lehettem ilyen felelőtlen? Pedig te mondtad. De nem hallgattam rád… Sajnálom.

– Naruto… ne haragudj – suttogta Sasuke álmában.

– Sasuke… Te ne haragudj…

– Naruto… sajnálom, hogy otthagytalak… Ne…nem akartam fájdalmat okozni… kérlek, bocsáss meg- szuszogta Sasuke. Naruto figyelmesen hallgatta, hogy mit mond a fekete álmában.

– Az én hibám… Nem kellett volna elmennem. Szeretlek, Naruto…

– Mi? – lepődött meg a szőke, majd még jobban hegyezte a fülét.

– Én… szeretlek Naruto… Bárcsak te is így éreznél.

– De hát így érzek – szorította meg még jobban a kezét Naruto.

– Félek, hogy elveszítelek. Naru-chan…

– Naru-chan? – mosolygott Naruto. – Én is félek, hogy elveszítelek, Sasu-chan – mondta a szőke, majd a motyogás abba maradt.

Sasuke több mint egy hete aludt. Már Július 22–e volt.

– Holnap van Sasuke születésnapja. Biztos örülne egy tortának – mosolygott Naruto. A szőke már várta mikor ébred fel a fekete.

Csinált Feliratot is, „Jó reggelt Sasuke, és Boldog Születésnapot” Szalagot, amit a konyhába rakott fel.

– Hm… Sasuke nem szereti az édeset. Keserű csoki torta… Nem hangzik rosszul – szólt Naruto, majd csinált egy klónt, akit elküldött Konohába Sakurához. Az elmúlt hét alatt ezt csinálta, mert még nem telt le a büntiidő.

– Szia Sakura!

– Üdv Naruto Klón… Mi újság? – nevetett Sakura.

– Csak egy kis keserű csoki kellene, mert tortát szeretnék csinálni Sasuke szülinapjára.

– Értem… Felébredt már?

– Még nem… De remélem nemsokára fel fog.

– Én is remélem. Elvileg csak egy hétig alszik… A csokit máris hozom. Minden megvan a tortához?

– Igen… Csak az hiányzik.

– Rendben – szólt Sakura, majd elpukkant, majd pár pillanat múlva vissza is jött.

– Tessék… És el ne szúrd a tortát!

– Nem fogom – vigyorgott a Naruto Klón, majd elindult a ház felé.

Fél óra múlva a klón hazaért, majd letette az asztalra a csokit és egy pukkanással eltűnt. Ameddig a klón odavolt, Naruto elkészítette a tortatésztát. Cirka egy óra alatt kész is volt torta. Naruto kitakarította a házat, majd berakta a tortát a hűtőbe. Hamar beesteledett. Naruto még lezuhanyozott, majd lefeküdt aludni. Másnap reggel, Naruto első dolga volt, hogy kivegye a tortát a hűtőből. Kitette az asztalra, majd odatette a naptárt Sasuke ágya mellé a kis asztalra. Aztán elment edzeni. Persze egy klónt otthagyott Sasukénál. Naruto rengeteget gyakorolt. Sasuke pedig épp ébredezett.

– Te jó ég – kezdte Sasuke, majd oldalra nézett. „Július 23.”

– Mi? Ennyit aludtam? NARUTO!!! – kiáltott Sasuke. A klón berohant, majd elpukkant, és helyébe megjelent az igazi Naruto, néhány karcolással.

– Jól vagy Sasuke? – aggódott Naruto.

– Igen, de mennyit aludtam?

– Egy teljes hetet…

– Te jó ég… Te jó ég… Ettél te valamit azóta?

– Persze… A klónom bevásárolt Konohában.

– Uhh… Megnyugodtam – dőlt vissza az ágyra a fekete.

– Kérsz valamit?

– Éhes vagyok…

– Gyere ki a konyhába. Van egy kis meglepim.

– Máris, csak felöltözök – szólt kíváncsian Sasuke.

Naruto kiment a konyhába, és meggyújtotta a gyertyákat. Egy egyes, és egy hetes egymás mellett. Sasuke felöltözött, és elindult a konyhába. Először a kiírást látta meg, aztán a tortát. Leesett állal nézett Narutóra.

– Boldog születésnapot Sasuke! – vigyorgott a szöszi, majd maga elé tartott egy csomagot.

– Tessék… Ezt neked csináltam Lehet, hogy nem lett valami jó, de…

– Köszönöm Naruto… El is felejtettem – mosolyodott el Sasuke.

– Most tényleg láttam ám a mosolyt – nevetett Naruto.

– Megint képzelődtél…

– Aha! Szóval az előző is eredeti volt?

– Jaj… Lebuktam? – nevetett Sasuke. A feketének nagyon jól esett a törődés.

– Csináljak valamit enni? – kérdezte Naruto.

– Elég lesz a torta is. Csoki torta?

– Keserű-csokoládé… Remélem, szereted.

– Tökéletes… Meddig készültél erre?

– Hát… tegnap csináltam a tortát.

– Nem is tudom, mit mondjak – szólt Sasuke.

– Semmit… Semmiség volt. Főleg azok után, hogy miattam sérültél meg – sóhajtott Naruto szomorúan.

– Nem a te hibád volt. Ne is hibáztasd magad! Értve? – szólt morcosan a fekete.

– Értve… – Úgy örülök, hogy jobban vagy Sasuke… Hiányoztál – gondolta a szőke.

– Azt kívánom, hogy… Mit is kívánjak? – tanakodott Sasuke. – Megvan! Azt kívánom, hogy Naruto is szeressen, mert bizony ma elmondom neki hogy mit érzek iránta. – gondolta erősen Sasuke, majd elfújta a gyertyát.

– Sasuke?

– Hm?

– Tudod, hogy motyogsz álmodban? – kérdezte sejtelmesen Naruto.

– Mintha Ő nem motyogna – gondolta a fekete. – Tényleg? Nem tudtam róla… És miket motyogtam? – lett vörös Sasuke.

– Érdekes dolgokat – mondta Naruto mosolyogva.

– Például?

– Ümüm– ingatta meg a fejét Naruto. – Az titok…

– Remélem nem motyogtam semmi olyasmit, amiből rájött volna az érzéseimre – gondolta Sasuke, majd nyelt egyet, és még vörösebb lett.

– Baj van Sasuke? Olyan vörös vagy, mint a rák – Naruto egész közel ment Sasukéhoz. A fekete erre még vörösebb lett. – Jól vagy?

– Semmi bajom – szólt a fekete, majd ismét nyelt egy nagyot. – Ne gyere közelebb Naruto… kérlek – gondolta. Naruto még közelebb ment Sasukéhoz. Csak egy kis távolság volt az arcuk között. Sasuke arca már olyan volt mint a paradicsom.

– Mi az Sasuke? Miért vagy vörös? – nézett Naruto farkasszemet Sasukéval.

– Izé… Megnézem az ajándékot – mondta Sasuke, majd minél távolabb menekült a szőke fiútól. Naruto jót kuncogott magában. Ugyanis direkt csinálta a dolgot. Sasuke kibontotta a csomagot. Meglátva az ajándékot, még jobban megszerette a szőkét, de meg is lepte. Ugyanis a csomagban egy fából kifaragott szív volt egy láncra fűzve, amibe ez volt belekarcolva: [ Sasu & Naru ] Sasuke rögtön rájött, hogy miket motyogott álmában, így a meglepett sápadt arca ismét vörösre változott.

– Én… Nem is tudom, mit mondjak.

– Csak azt, hogy tetszik-e – szólt Naruto.

– Nagyon tetszik – szólt Sasuke, még vörösebben.

– Csak ezt akartam tudni… Amúgy nekem is van egy – szedte elő a pólója alól a sajátját, majd segített felrakni Sasuke nyakába a láncot. Aztán a szőke adott egy puszit a fekete arcára.

– Én is szeretlek, Sasuke – mondta, majd odament a tortához. – Gyere enni. – hívta a feketét. Sasuke szóhoz sem tudott jutni. A kívánsága teljesült. És nem is kellett elmondania a szőkének az érzelmeit, mert már tudatta vele álmában. Sasuke elmosolyodott.

– Én… – kezdte Sasuke. – Nem mertem elmondani, mert…

– Ne mondj semmit. Gyere már… Egyedül nem tudom felvágni.

Sasuke mosolyogva ment oda segíteni. Most először érezte, hogy igazán boldog. Miután megkajáltak, Naruto kihúzta Sasukét a házból.

– Gyere már… Kérlek!!! Mutatni akarok valamit! – könyörgött Naruto.

– Jó-jó… Menjünk – forgatta a szemét Sasuke, mire Naruto elkezdte húzni az ösvény felé.

– Ez az ösvény eddig nem volt itt. Ugye? – kérdezte Sasuke.

– Nem, nem volt. Én csináltam, mert féltem, hogy elfelejtem, merre kell jönni.

– Miért? Hová viszel?

– Itt vagy egy szép tisztás – szólt Naruto, majd nemsokára a fekete maga pillanthatta meg a helyet.

– Hát nem gyönyörű? Nagyszerű ez a hely – mondta Naruto.

– Nem… Te vagy nagyszerű – szólt Sasuke, majd megcsókolta Narutót. A szőke habozás nélkül engedélyt adott Sasuke nyelvének, ami máris befurakodott. Kisajátítva a helyet, játszadozni kezdett Naruto nyelvével, majd a fekete mélyítette a csókot. Nemsokára elváltak a levegőhiány miatt.

– Ha tudnád mióta vártam erre – szólt Naruto.

– Én is régóta – szólt Sasuke, majd leheveredett a puha fűbe. Naruto mellé feküdt.

– Tudod… Ezt kívántam – szólt Sasuke.

– Engem?

– Majdnem… Azt hogy szeress.

– Ezt kívánnod sem kellett volna – szólt Naruto vigyorogva, majd Sasukéra vetette magát. Fejét Sasuke mellkasára tette, úgy hogy az arcát is lássa.

– Tudtad, hogy az előbbi csókért életfogytig tartó kapcsolat jár? – szólt Naruto.

– Tudtam – szólt Sasuke, majd ismét megcsókolta szeretett dobéját.

– És te tudtad, hogy a visszacsókolásért életed végéig az én kisajátított, és szeretett dobém leszel? – szólt Sasuke.

– Tudtam – szólt Naruto, majd ő csókolta meg Sasukét.

– Ugye most már soha nem hagysz egyedül? – kérdezte Naruto.

– Soha… Naru-chan… Soha.

– Naru-chan… Ez tetszik… Álmodban is ezeket motyogtad.

– Te nézted, ahogy alszom? – kérdezte Sasuke.

– Igen… Vigyáztam rád. Olyan édesen aludtál – mondta Naruto.

– Én is szoktalak nézni, ahogy alszol…

– De most már nézhetjük egymást, ahogy elalszunk – szólt Naruto

– Úgy érted..?

– Úgy értem.

Sasuke ismét megcsókolta Narutót. Az újdonsült szerelmespár egész délután a tisztáson nyalta-falta egymást. És beszélgettek. Mindenről. A három hét alatt, ami hátravolt addig, hogy végre hazamenjenek, edzéssel, és egymás megismerésével töltötték. Mivel annyi ideig voltak távol egymástól, volt mit megbeszélniük. Ám amint letelt a három hét, elindultak, hogy újból konohai lakosként folytassák életüket. Immár együtt. De a kalandok még csak most kezdődnek…