Vár minket

Vár minket

Vár minket az élet, hív a dallamos hangja,

hogy a holnap miként lesz, azt csak Isten tudja.

Ha reggel a tükörbe nézel, ne csak embert láss,

hanem egy lelket is, mely sohasem lesz más.

Vár minket az éjjel, hisz keringőre hív,

az álmok országában messze elrepít.

Minden mi itt-e földön nem válhat valóra,

ott karnyújtásnyira van, és nem üt, csak az óra.

Vár minket a nappal, mely újfent a csúcsra visz,

nem tántorít el semmi, utam csak előre visz.

Ahogy a nap fénye beragyogja arcomat,

minden egyes nap meghallják hangomat.

S megújult erővel állok minden akadály elé,

így indulok útnak, egy jobb holnap felé.