Ember vagyok

Hazudnék, ha mondanám, nem voltam még a padló alatt,

S nem álltam még útját se tengernek se zajnak.

Volt, hogy csak elestem, de volt, hogy fellöktek,

De az élet ebből áll, ha nincs is előttetek

Akadály, mely újra és újra

megjelenik akkor is ha már túl vagytok rajta.

Ember vagyok, én is vétek hibákat,

Suttogtam már halkan szavakat a világnak.

Sírtam már a négy fal közt, volt, hogy már feladtam,

De mégis itt vagyok és rendületlen a bizalmam.

Volt, hogy azt gondoltam inkább téli álmot alszom,

Hogy ne borítsa jég a szívem, legalább míg alszom.

Kőkemény az élet, több ezerszer arcon csap,

Pofonokkal jutalmaz, ha bárki is becsap.

Mégis erős vagyok - mert azzá tett az élet,

Ne próbálj menekülni, mert a sorsod itt lenned.

Chat