Ha szeretetre vágysz #3 - Veszélyes küldetés

Harmadik fejezet - Veszélyes küldetés

Másnap reggel mindenki frissen ébredt.

Kanae nagyon izgatott volt a küldetés miatt. Sasuke elkészült, és Naruto háza felé vette az útját. Valahogy érezte, hogy költögetni kell…

Hosszan kopogott az ajtón, de mivel senki sem nyitott ajtót, bement. Naruto még mindig aludt, a szájából pedig egy jókora nyáltócsa lógott ki.

Sasuke eleresztett egy mosolyt. Aztán eszébe jutott miért jött.

– Usoratonkachi!!! Ébresztő!

– Mi? Hol, ki? – nyitotta ki a szemét a szőke.

– Küldetés… dereng valami? – morgott Sasuke, ám közben magában jót nevetett a szőkén.

– Ahha – szólt Naruto és nyújtózott egyet. Visszafeküdt, és elfordult. Ám rossz fele és így leesett az ágyról. Sasuke csak nézte ahogy a barátja szenved. Naruto teljesen be volt csavarodva a takaróba, és nem tudott kikecmeregni. Sakura és Kanae is megérkeztek Narutohoz. Ugyanis Sakura érezte, hogy nem lesz könnyű felkölteni Narutót. Kanae amint meglátta Narutot, elkezdett nevetni. Sakura meg fuldoklott, mert látta, hogy Sasuke épp megpróbálja kiszedni a szőkét a takaró fogságából. Mikor Sasuke nagy-nehezen kiszabadította Narutót a takaróból, letörölte a homlokát.

– Csak nem harcoltál valakivel álmodban Naruto? – kérdezte Kanae, és nevetett egyet. Naruto elpirult, és maga elé kapta a takarót. 

– Öhm… nem… izé…

– Dobe… menj és öltözz fel. Addig mi megvárunk a konyhában – mondta Sasuke, ezzel megmentve Narutót a válaszadás alól, és a kínos helyzettől.

Naruto hálás pillantásokat vetett az Uchiha felé, és berohant a fürdőbe a ruháival. A többiek kimentek a konyhába, és beszélgettek.

– Naruto mindig ilyen…. vicces? – mosolygott Kanae.

– Inkább idióta – szólt Sakura, és arrébb lökött a lábával egy üres ramenes dobozt ami a földön tucatnyival volt.

– Ugyan – szólt Kanae, és összeszedegette a dobozokat, majd kidobta őket. Sasuke meg sem szólalt, csak a szemetestől jövő Kanaét figyelte a szeme sarkából.

– Kicsit rendetlen, de szerintem nincs vele baj – nevetett Kanae.

– Kicsit? – szólalt meg Sasuke és bepillantott a szobába, ahol a ruhák is szanaszét voltak.

– Igen… Kicsit – szólt Kanae és megpillantotta az immár felöltözött Narutót.

– Mehetünk  – szólt a szőke, akin még mindig látszott az előbbi jelenetből megmaradt pír. Miután kisétáltak a kapuhoz, vártak még pár percet, aztán Kakashi is megérkezett.

– Jó reggelt! – üdvözölte a tanítványait, majd Kanaéra nézett. – Milyen volt a tegnapi napod?

– Nagyon jó! És ki is pihentem magam. Konoha egyszerűen mesés – válaszolt Kanae mosolyogva.

– Örülök, hogy jól érzed magad. Nos mára két feladatot kaptok. Párba fogtok dolgozni. Naruto, te Sakurával segítesz egy Sunába tartó öreganyónak.

– Kanae, te pedig Sasukéval az erdőbe mentek megkeresni egy nyakéket, amit elhagytak. Ennyi lenne. Nekem dolgom van… Ellenvetés?

– Nincs – szólt Sakura.

– Azt hittem valami fontosabb lesz – szólt Naruto.

– Sajnálom… de jelenleg nincs semmi más küldetés. Akkor én megyek is! – szólt és egy pukkanással eltűnt.

– Hé!!!! – kiáltott valaki a csapat után. Mikor megérkezett látták, hogy Shikamaru az.

– Á Shikamaru… valami baj van? – kérdezte Naruto.

– Nincs… De lesz egy kis ünnepség este a Konohai bárban. Tudjátok… Temarival ma vagyunk egy hónaposak és meg szeretnénk ünnepelni. Örülnénk ha eljönnétek… És téged is szívesen látunk Kanae.

– Örömmel elmegyek – mosolygott Kanae.

– Ott leszünk – bólintott Naruto.

– Köszönöm! – mondta Shikamaru, és már rohant is a csapata felé.

– Akkor menjünk – szólt Naruto. – Sok szerencsét – vigyorgott Naruto.

– Nektek is – mondta Kanae és az erdő felé vette az útját. aztán észrevette, hogy Sasuke nem jön.

– Valami baj van? – szólt hátra.

– Nem, nincs… Menjünk – szólt és követte Kanaét.

Narutoék küldetése simán ment. És még Gaarát is meglátogatták./ Suna itt nincs olyan messze / Ám Sasukéék ezt nem mondhatták el.

– Valahol itt kell lennie – szólt Kanae, és tovább kutatott a fűben. Sasuke is a nyakéket kereste, és talált is valamit, de az nem nyakék volt,  hanem egy üres fémdoboz.

– Mintha egy tűt keresnénk a szénakazalban – motyogta Sasuke.

– És ráadásul unalmas is – szólt Kanae, majd leült egy fa alá. – Borzasztó ez a hőség…

Sasuke letörölte a homlokát, és leült Kanae mellé.

– Mond csak… Miért vagy ilyen durva Narutóval? – kezdte el a beszélgetést Kanae.

– Mert egy idióta…

Kanae elmosolyodott, és hátradőlt.

– Olyan szép itt minden… Ahol én lakom, kevés a fa, és nincsenek virágok – mondta Kanae, és letépett egy szál mezei virágot, majd megszagolta.

– Valóban? Itt meg már annyi van, hogy egy egész virágboltot lehetne nyitni – mondta Sasuke, és kinyújtózott.

– Tudod… Te más vagy mint Naruto vagy Sakura. Úgy értem… Néha olyan furcsa vagy. Mintha valami bántana.

Sasuke a szeme sarkából Kanaéra pillantott.

– Ha tudnád engem mennyi minden bánt – gondolta Sasuke. – Rémeket látsz – mondta.

– Lehet – mondta Kanae és sóhajtott egyet. – Én mindig a nevetéssel feledtetem el a fájdalmat. Könnyebb kibírni – mondta Kanae.

– Úgy mint amikor Sakura nevet? – mondta Sasuke Sakurát utánozva. Kanae elnevette magát.

– Nem éppen erre gondoltam… Például amikor Narutót kiszedted a takaróból… akkor is mosolyogtál. Jól állt – szólt Kanae.

– Én meg a mosoly…

– Többet kellene mosolyognod, és élvezni az életet. Már ami megmaradt belőle – szólt Kanae, és lehervadt az arcáról a mosoly. Sasuke nem tudta mire vélni ezt a hirtelen komorságot.

– Valami baj van?

– Nem nincs – szólt Kanae és ismét elmosolyodott. De megint komor lett.

– Most van baj – szólalt meg.

– Körülvettek – mondta Sasuke, és mindketten felálltak.

– Aha – szólt Kanae, és behunyta a szemét.

– Mit csinál? – gondolta Sasuke.

– Három Köd nindzsa – szólalt meg Kanae.

– Köd?

– Valószínűleg értem jöttek… Kisame, te szemét – szólalt meg Kanae, és kézjeleket formált.

– Sharingan! – motyogta Sasuke, és szemében megcsillant a Sharingan.

– Egy van balra a fa mögött… És kettő a két szélső bokorban – mondta Sasuke.

– Már csak a bokorban – szólt, és a kezéből jégszilánkokat lőtt ki, a fára. – A másikat vedd elintézettnek – szólt, és odaugrott a fa mögé. A nindzsa meg volt fagyva. Kanae kapott az alkalmon, és letörte a két kezét. Aztán felolvadt. Kanae kettőt rúgott és a nindzsa elterült, majd egy pukkanással eltűnt.

– Mi? – döbbent le Kanae, és Sasuke mellé ugrott. – Csak az egyik igazi – szólt Kanae, és ismét behunyta a szemét.

– Kisame… Hol vagy te anyaszomorító – szólt Kanae. – Megvagy – mosolygott, és odaugrott az egyik bokorhoz.

– Hö. Megtaláltál… Nem rossz – szólt Kisame.

– Még csak most jön a java! – szólt Kanae, és kirúgta Kisamét a fa mögül.

– Mit gondoltál? Engem nem lehet így átverni… Tudhatnád – morgott Kanae.

– Hehe… Tudom is – szólt, és egy pukkanással eltűnt. Majd hátulról rátámadt Kanaéra. A lány repült két métert, és belecsapódott a földbe.

– Kanae! – kiáltott Sasuke, és rátámadt Kisaméra. – Katon no Jutsu!

– Sasuke! Állj! – kiáltott Kanae, és felállt. A vérző karja azonnal begyógyult, és a homloka is.

– Minek jöttél ide Kisame? Soha nem fogok veled menni… Én már Konohához tartozom. Akkor meg miért vagy itt? – morgott Kanae.

– Hogy teljesítsd az ígéreted – szólt Kisame és ismét rátámadt Kanaéra.

– Soha – suttogta Kanae. – SOHA!! – kiáltotta és chakrát vezetett az öklébe. – Ez a tiéd! – ordított Kanae, és gyomron vágta Kisamét. Sasuke nem tudta mit tegyen. Kisame arrébb repült. 

– Hogy hihetted, hogy te… te parancsolhatsz nekem? – morogta Kanae, és kissé vörös lett a szeme.

– Jaj ne – suttogta Kanae. – Nyugalom Kanae… Mosoly… Mosolyogni… Nem idegeskedni – suttogta és vett egy mély levegőt. Szemei ismét a régiek voltak.

– Nem sokon múlt – szólt Kisame. – Vajon a Konohaiak tudják, hogy mi vagy?

– Semmi közöd hozzá! – morogta Kanae. Sasuke csak értetlenül nézett.

– Mi így is azt akarjuk, hogy velünk gyere. De ha ők megtudják… Vajon mit fognak tenni?

– Van aki tud róla! Érthető? És megengedték, hogy ott maradjak! Ők nem romlottak mint ti! Ők nem a gyilkolásnak élnek, és nem akarnak fegyverként használni! – morgott Kanae, és ismét vörössé vált a szeme.

– Tombolj Kanae! Tombolj! – nevetett Kisame.

– Nem – mondta Kanae. – Nem adom meg ezt az örömöt neked – szólt. – Nyugi… Mosoly.… Szeretet – gondolta. – Nem megy – suttogta. – Túl ideges vagyok. Ne… Sasuke, fuss! Menekülj!!! – ordította Kanae, és a karmai megnőttek. A szemfogai hatalmasak lettek, és csak úgy vicsorgott.

– Ez az… Íme az igazi Kanae! És most velem jössz – szólt Kisame, de Sasuke megállította. – Nem tudom mi folyik itt, de nem engedhetem, hogy elvigye Kanaét – gondolta Sasuke. Kanae nagy karmait Kisaméba fúrta, és felemelte. Kisame félt… Nem hitte, hogy megtámadja. Gyorsan testet cserélt az egyik klónnal, és elmenekült. Sasuke ott állt Kanaéval szemben.

– Mi a fene történik itt? És nincs chakrád sem – szólt Sasuke. – Akkor mi vagy?

– Virág, mosoly, Szeretet….Virág mosoly, szeretet… A fenébe,  nem tudom irányítani a testem. Nem megy. Virág mosoly… szeretet…

Kanae rátámadt Sasukére. Az Uchiha kitért a támadások elől, de Kanae nagyon gyors volt. Már hosszú ideje harcoltak, mikor Kanae és Sasuke is kifáradt. Lihegve térdeltek egymással szemben két méterre egymástól.

– Nem igaz… miért nem tudok visszaváltozni? Nem akarom bántani… Nem  – gondolta Kanae, és behunyta a szemét. – S…asuke… mene…külj… nem… tudom irányítani…a testem – szólt Kanae, de nagyon kimerült. Még teleppatikus kommunikáció is megerőltető.

– Nem szokásom menekülni. És nem hagylak itt. Akár mivé is váltál – szólt Sasuke érzelemmentes arccal, és közelebb ment Kanaéhoz.

– Menj… már… a fenébe is! – kiáltott Kanae.

– Nem megyek – szólt Sasuke, és még közelebb ment.

Kanae nem tudta irányítani a testét, így rátámadt Sasukéra. Sasuke nem tudott kitérni. Kanae karmai beleálltak a vállába.

– Ne… Sasuke – gondolta Kanae. Sasuke nem foglalkozott a sérülésével, és megölelte Kanaét. 

– Nyugalom… Semmi baj – szólt Sasuke, és még erősebben magához szorította.

– Virág, mosoly, szeretet….Szerelem…Konoha… Sasuke… Nyugalom Kanae… meg tudod csinálni…. Nem akarod bántani Saskuét igaz? – gondolta Kanae, és a körmei egyre kisebbek lettek. A szemfogai is.

– Még egy kicsit – suttogta Kanae, teljesen visszaváltozott.

– Sajnálomm Sasuke – mondta Kanae majd elájult. Sasuke épp hogy elkapta.