Fáj még

Minden egyes hang, mi összeköt minket,

a hegedű síró hangja hozza elő a képet.

Ahogy a vonó húrja végigsimul karomon,

úgy csalok ki hangokat, úgy siratom a dallamom.

Közben forró könnyeim végigfolynak arcomon,

lehet bolond vagyok, de átengedem falamon,

a dallamot mely halálomig elkísér,

mit soha nem feledek és nem adnám semmiér'.

Sír a hegedűm - és vele sírok én is,

Lehet, túl érzelgős, de én imádom mégis.

Ahogy minden egyes hang a lelkemig hatol,

beleremeg szívem, s az élethez csatol.

Emlékkép, mit a dallam súg,

mondd miért fáj még,

miért a szívembe rúg.

Egy hamis kép, mit az érzések alkotnak,

érzem rég,

még a hangok is futnak.

Emlékek, és érzések miket nem vettem észre,

most a dallam vékony fonala köt minket össze.

Chat