Ha szeretetre vágysz #10 - Egyedül a sötétben

Tizedik fejezet - Egyedül a sötétben

Másnap:

Sasuke már az út negyedét megtette. Egyszer csak észrevette, hogy itt már járt.

– A fenébe! Egy ideje csak körbe-körbe mászkálok – suttogta.

– Végre észrevetted – mondta egy hang.

– Mi?

– Észre sem vetted a Genjutsumat… Milyen Shinobi vagy te? Ehh…

– Itachi – mondta Sasuke majd elővette a kunaikat.

– Ejnye… Milyen rég találkoztunk.

– Azt hittem, hogy meghaltál!

– Nem sokon múlott… De élek… És megfizetsz azért amit velem tettél! – ordított Itachi, és kézjeleket formált.

– Mi a – suttogta Sasuke, és egy sötét térben találta magát. – Fene… Sharingan! – suttogta és körbenézett. De nem látott semmit… Még a Sharingannal sem.

– Nah? Ez milyen?

– Sötétség… Utálom… De hozzád nagyon is illik! – morogta Sasuke, majd éles fájdalom nyilallt a hátába. Egy kunai kés.

– Itachi… Miért? Miért nem hagysz békén? Már nem érdekel a bosszú.

– Nem? Nem gyűlölsz? – ámult el Itachi.

– Csak szánalmat érzek irántad –  mondta Sasuke, majd a hang irányába fordult. – Chidori!!!

– Ez nem talált – szólt Itachi, és megsebezte Sasuke karját.

– Fene…

Kanae épp a ruhaboltban nézegette a csecsemőruhákat.

– Mind gyönyörűek – szólt Kanae.

– Igen azok – szólt Sakura. – És lány lesz? Vagy fiú?

– Még nem lehet tudni… Azt mondta Tsunade hogy megvizsgálja a felvételeket, és majd kiderül.

– Nagyszerű… És a neve?

– Majd Sasukéval eldöntjük… Ő még nem is tudja – mondta miközben visszatett egy kék kis tipegőt.

– Mikor jön vissza?

– Még hat nap… Úgy hiányzik – mondta Kanae és sóhajtott egyet. – Remélem nem esett baja.

– Nem fog… Ne aggódj. Erős, és megfontolt. Tudja, hogy mit csinál.

– Remélem igazad van – mondta és hirtelen rossz érzése támadt. Behunyta a szemét, és erősen koncentrált. Sasukét még két Kunai találta el.

– Na ez milyen érzés?

– Szemét…

Kanae arca eltorzult. Látta… Látta ahogy Sasuke szenved.

– Kanae jól vagy? – szólt aggódóan Sakura.

– Nem… Sasuke!! Sasuke bajban van! Érzem! Segítenem kell – mondta és kirohant a boltból. Ki Konohából, arra, amerre a szíve súgta. Szélsebesen futott a szerelme felé.

– Itt fogok meghalni? – gondolta Sasuke. – Kanae – suttogta és szeme könnybe borult.

– Na… Elérzékenyültél? Szegény öcsikém.

Sasuke letörölte a könnyeit.

– Nem… ki kell tartanom… Kanaéért. Nem adhatom fel! – mondta Sasuke, és megpróbált felállni.

– Sasuke… Tarts ki! Jövök! – suttogta Kanae, és az erejét felhasználva szélsebesen futott arra, amerre Sasukét vélte…

– Hm… Valaki közeledik. Egy kicsit itt hagylak… De el ne tűnj! – szólt Itachi és eltűnt.

– Hehh… Köh köh – köhögött Sasuke. – Nem adhatom fel. Ki kell innen jutnom… – suttogta. Kanae hirtelen megállt.

– Itachi? – mondta Kanae jó hangosan.

– Hehh… Te? Régen nem találkoztunk… Hogy vagy? Mi járatban?

– Elég… Hol van?

– Mi hol van?

– Hát Sasuke te szemét! – ordított Kanae, és kézjeleket formált.

– Sasuke?? Hohó… Ismered az öcsikémet? – ámult el Itachi.

– Ha most rögtön nem adod vissza, megáshatod a sírodat – morogta Kanae.

– Nono… Ne idegeskedj. Még a végén átváltozol – nevetett Itachi.

– Sok mindenről lemaradtál – szólt Kanae. – Már nem változom át. De attól még megöllek ha nem adod vissza Sasukét!

– Jujj… most félek. Kérlek ne bánts!– nevetett Itachi. – Amúgy is… mit érdekel téged az én bolond öcsém?

Kanae már nagyon ideges volt.

– Nem érdekel ez a bohóc… Meg kell keresnem Sasukét – gondolta Kanae. – SASUKE!!!! MERRE VAGY??? – ordibált Kanae. – ÉN VAGYOK AZ! – kiáltott de nem jött hang semerről.

– Ha valami történt vele, esküszöm nevetve fogom végignézni a haláltusád minden percét – morogta Kanae könnyes szemmel.

– Hehh… könnyek? – gondolta Itachi. – Az a kis senki… Ugyan mit tehetne? Hisz egyedül van a nagy semmiben. Arról nem is beszélve, hogy te sem tehetsz semmit – szólt Itachi, és támadott. Először Katon no Jutsuval.

– Szívd vissza – suttogta Kanae. – Szívd vissza! Hallod!? – kiáltotta Kanae lehajtott fejjel. – SZÍVD VISSZA!!!!!!! – ordított Kanae ám a könnyes szemében valami furcsa jelent meg.

– Hogy? – döbbent le Itachi. – Sharingan? Neki?? – gondolta Itachi.

– Sharingan… Mi?

– Hogy? – nézett Kanae.

– Honnan lehet neked Sharinganod? Ez lehetetlen! – sziszegett Itachi.

– Sharingan? Hehh – mosolygott Kanae.– Köszönöm kincsem – mondta és a hasára nézett. – Akkor nézzük mire jó a Sharingan, ha egy Younin kezébe kerül! – kiáltott és behunyta a szemét. – Valahol itt kell lennie az átjárónak a köztestérbe – gondolta Kanae és körbenézett. – Megvan!

– Hehh… Ennyi volt – mondta Kanae és kézjeleket formált. – Tüske no Jutsu!!

A tüskék elől Itachi könnyen elugrott, de elzárta őt a kaputól.

– Apokalipszis no Jutsu! – kiáltotta Kanae, és feltörte az átjárót.