Ötödik fejezet - Emlékezetes este
Már majdnem háromnegyed hat… Kanae nagyon ideges volt. – Vajon sokan lesznek? – gondolta Kanae, miközben levette a pántját. Kifésülte hosszú fekete haját, majd felrakta a konohai pántot. Belenézet a tükörbe, és elképzelte hogyan nézhetett ki átváltozva. Teljesen beleremegett.
– Jézusom… És Sasuke így látott – suttogta. Gondolt egyet, és kiült az ajtó elé a lépcsőre. – Biztos jó ötlet volt, hogy idejöttem? Mit gondolhat most rólam Sasuke… Ez a falu is meg fog utálni. Előbb vagy utóbb. De már mindegy – gondolta Kanae szomorú arccal. – Lehet, hogy el kellene mennem… még mielőtt mindenki megtudná az igazat – gondolta de Sasuke hangja visszarántotta a valóságba.
– Mi történt?
– Hogy? Ja semmi… Miért?
– Csak mert olyan szomorú volt az arcod. Ennyire nem tetszik Konoha?
– Dehogy is! – mosolygott Kanae.
– Így már jobb… Menjünk – szólt Sasuke és elindult. – Mi az? Nem jössz?
– De – mondta és elindultak a bulira.
A buli csak pár perce kezdődött el, amikor Sasuke és Kanae betoppantak a bárba. Narutónak leesett az álla. – Hát Sasuke kísérte el? – morgott magában Naruto, és kissé ideges lett. – Nem igaz! Mindig csak Sasuke!! És még a küldetésre is együtt mentek…
– Sziasztok! – üdvözölte Kanae a többieket.
– Jó estét. örülök, hogy eljöttetek. Érezzétek jól magatokat – szolt Shikamaru, és már rohant is vissza a kedveséhez.
– Mindjárt jövök… hozok valamit inni – szólt Sasuke. – Te mit kérsz?
– Mindegy – mondta Kanae
– Rendben… Akkor egy Mindegy koktél rendel – mondta Sasuke és elindult a pult felé. Naruto kapott az alkalmon, és odament Kanaéhoz.
– Örülök, hogy eljöttél – mosolygott Naruto. – Nem rossz buli – mondta Naruto zavartan.
– Igen… egész kellemes – mondta Kanae miközben mosolyogva Sasuke után nézett… – Látom Sakura jól kijön Leevel – szólt, és kacsintott egyet.
– Ja. Meg Temari és Shikamaru is szépek együtt – szólt Naruto, és meglátta Sasukét két pohárral a kezében.
– Tessék. Nem éppen Mindegy koktél, de remélem a dongo is megteszi – szólt Sasuke.
– Köszönöm – mondta Kanae enyhe pírral az arcán.
– Te is itt vagy dobe? Ha tudtam volna akkor neked is hozok…
– Kösz… de már ittam – szólt Naruto. – Majd még beszélünk! – szólt, és morogva a pulthoz ment.
– Nem bántál egy kicsit durván vele? – kérdezte Kanae összehúzott szemöldökkel.
– Miért? Én kedves voltam – szólt és ivott egy kortyot a fekete teájából.
– Tea? – mosolygott Kanae. – Azt hittem a nagy Uchiha ütősebbel bulizik – mondta nevetve.
– Nekem a tea is elég ütős – gondolta Sasuke. – Ugyan már – mondta Sasuke elmosolyodva.
– Majd én megmutatom mi az ütős – szólt Kanae és a pulthoz ment.
– Két vodka lesz – szólt Kanae. Miután kikérte, odament Sasukéhez.
– Tessék… Ezt idd meg.
– Ez büdös – szólt Sasuke és befogta az orrát. – Mi a fene ez?
– Vodka – szólt Kanae és lehúzta a sajátját. Sasuke csak nézett.
– Na jó – szólt Sasuke és ő is lehúzta. – Köh…Köh… Ez rossz…
– Tudom – nevetett Kanae, és kiment a bárból. Miután Sasuke észhez tért, utánament. – Miért jöttél ki?
– Cseng a fülem a zenétől – nevetett Kanae.
– Mindjárt visszajövök… De el ne menj! – szólt Sasuke, és bement a bárba. A pulthoz ment és kért két pohár vörösbort. Aztán visszament Kanaéhoz.
– Tessék. A Konohai bor a legjobb! – mondta Sasuke és Kanae kezébe nyomta a poharat. – Nem annyira ütős mint a vodka, de legalább jó íze van – mondta és felemelte a poharat.
– Üdv Konohában – mondta Sasuke és koccintottak.
– Köszönöm – szólt Kanae. Hirtelen nem is tudta mit mondjon.
– Mi lelte? Vajon csak a vodka teszi? – gondolta Kanae, és kiment a korláthoz. Felnézett az égre, és bámulta a csillagokat.
– Milyen szépek – szólt Kanae.
– Igen, szépek – szólt Sasuke Kanae mellé lépve. – De nem olyan szépek mint te – mondta Sasuke és átkarolta Kanaét.
– Sa..Sasuke – suttogta Kanae elpirulva. – Tuti csak a vodka – gondolta Kanae.
– Mi a fenét csinálok? – gondolta Sasuke. – De… annyira jó érzés átkarolni őt. – Menjünk sétálni – mondta Sasuke. – Megmutatom, hogy milyen szép Konoha… főleg így este.
– Menjünk – szólt Kanae. – Hátha a séta kijózanítja valamennyire – gondolta Kanae. Csak sétáltak és sétáltak. Sasuke megmutatott Kanaenak minden kis részét Konohának. A legszebbet kivéve. Beszélgettek mindenféléről… Sasuke is mesélt mindenfélét a családjáról, a barátságról ami Narutóhoz fűzi, arról, hogy ki nem állhatja, mikor Sakura rajta csüng.
Kanae is mesélt a gyermekkoráról, arról hogy hol élt, és hogy mi minden történne vele eddig. Annyit beszélgettek, hogy megérkeztek a Hokage műhöz.
– Csodás ez az este – szólt Kanae.
– Igen az – mondta Sasuke, miközben le sem vette a szemét Kanaéról.
– Mikre gondolok? Sasuke térj észhez… Csak az ital miatt van… Most jól leégetem magam Kanae előtt. Nagyszerű mondhatom – gondolta Sasuke.
– Valami baj van? – nézett rá Kanae aggódva. – Inkább menj haza és pihend ki magad.
– Jól vagyok… Tényleg – szólt Sasuke Kanae szemeibe nézve.
– Biztos?
– Biztos – szólt Sasuke, és ajkai egyre közelebb húzódtak Kanaéjé hoz.
Kanae elpirult, majd Sasuke megcsókolta.
– Ez… Álom? – gondolta Kanae.
Sasuke puha ajkai lágyan ölelték a sajátját. Sasuke bebocsátást kért, amit Kanae meg is adott. Sasuke nyelve óvatosan megérintette a Kanaéjét, és szinte táncot jártak. Kanae közelebb húzódott Sasukéhez, de a csókot nem törte meg. Óvatosan visszacsókolt. Hosszú percekig csókolóztak, elmélyülve saját érzelmeikben. Lassan elfogyott a levegőjük, így meg kellett szakítaniuk a csókot. Kanae teljesen vörös volt. Még Sasukén is lehetett látni némi pírt.
– Bocsáss meg – szólt Sauske, és hátrált egy lépést. – Nem tudom mi van velem…
Kanae csak elmosolyodott, és közelebb ment Sasukéhoz.
– Semmi baj…
– Mi a fenét csináltam? De olyan jó érzés volt… Még egyszer… Csak még egyszer… ÁÁ! Hagyd abba Sasuke! Mi a fene ütött belém! – gondolta Sasuke, amikor puha ajkak értek az arcához…
– De jobban örülnék, ha ezt józanul csinálnád – szólt Kanae és leült egy padra. Sasuke mellé ült, és fejét Kanae vállára hajtotta. Elaludt. Kanae eleresztett egy mosolyt, és felállt. Átkarolta Sasuke derekát, és hazavitte. Lefektette, és adott egy puszit az arcára.
– Jó éjt – mondta és hazament aludni.
Eközben a bárban:
– Nahát… hová tűnt Kanae?? – mondta Naruto kissé becsípve.
– Sasukéval láttam elsétálni – mondta Shikamaru. – Biztosan megmutatja neki az esti Konohát.
– Honnan veszed?
– Így jöttem össze Temarival… Sétálgattunk, aztán…
– Jó elég! – mondta Naruto. – Az a szemét Sasuke… Mindig ő… A tökéletes Uchiha – morgott.
– Csak nem tetszik neked Kanae? – kérdezte Shikamaru ravasz mosollyal.
– Kicsit… De Sasuke mindig elveszi az esélyeket.
– Tőlem sem vette el… Rémeket látsz – mondta Shikamaru és megcsókolta Temarit. – Ugye kedvesem?
– Igaz… De most már haza kéne menni. Fáradt vagyok – szólt Temari.
– Rendben… Akkor mi mentünk – mondta Shikamaru és intett a többieknek, majd hazamentek. Az este után mindenki fáradtan ment haza kialudni a bulit.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése