Angyalnak születtem

| 2017. május 21., vasárnap

Angyalnak születtem

Látod a felhőket? Köztük születtem.
Tőlük kaptam első, éber emlékem.
Látod a fényt? Ez volt az első, mit láttam.
Tőlük tanultam, hogy kell ragyogni bátran.
Látod a fákat? Ők voltak az elsők, kiket éreztem.
Földet érésem után csak velük érintkeztem.

Mert angyal vagyok, s angyalnak születtem,
Hosszú pályafutásom után erre a földre estem.
Szárnyaimat levetettem, újrakezdtem életem,
S e földre érve minden emlékem elvesztettem.

De érzem a jóságom, érzem régi személyiségem,
Érzem, hogy ezen a földön minek kéne lennem.
Változnom kellene, hogy sorsomhoz hű legyek,
Hogy megmentsem a világot azoktól kik köztünk élnek.

Bűneimet ledobtam, lelkem kitisztult,
Így vágok neki az útnak, mi indult.
Remélek, bízok és szeretek egyszerre,
S csak remélni tudom, hogy ez elég lesz egyre.

Egyetlen életre, s majd ha újra odafent leszek,
Új életet kapok majd és egy újraszületett testet.
Csak a lelkem marad meg olyannak, mint volt,
De jó ez így, mert a lelkem az marad, mi volt.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

▲Tetejére▲