Me o tojite by Senna Rowen Snape
Cím: Me o tojite
Kategória: Anime, Naruto
Műfaj: Tragédia, Dráma
Szereplők: Uzumaki Naruto, Uchiha Sasuke
Figyelmeztetések: Szereplő halála, Shounen-ai
Fejezetszám: 1 - Befejezett: igen - Korhatár: R-12
Ismertető:
Említéses SasuNaru, hiszen mi más is lehetne, ha komor a hangulatom?
"MINDEZEK UTÁN... MIHEZ FOGSZ KEZDENI, SASUKE?"
Egymással szemben állunk úgy, ahogy már annyiszor azelőtt. Minden egyes alkalommal reménykedünk, hogy nem ez az utolsó. Ahogy a szemeidbe nézek látom, hogy ordítani tudnál ahogyan én is, de a szavak most valahogy nem jönnek. Mindketten fegyverrel a kezünkben állunk és hisszük, hogy ellenfelünk nem fog belehalni a sérüléseibe.
Szemeid könyörögnek azért, hogy vegyem el az életed és azt hiszem, hogy talán az enyém is pont ilyen szavakat sugall neked. Az idő foglyai vagyunk... Egymás idejének a foglyai. Egy se veled, se nélküled kapcsolat, amely csak úgy érhet véget, ha mindketten belehalunk.
Arcodon keserű fájdalom tükröződik s közben suttogod. - Ölj meg.
De nem tehetem. Nem is tudnám megtenni. Habozásom miatt újra szóra nyílnak ajkaid. - Hát nem érted, hogy itt nem lehetünk boldogok? Mi más választásunk maradt?!
- Gomen ne - formálom a szótagokat ajkammal és sós könnyek indulnak meg a szemeimből. Lassan felemelem a kunai kést, mire megrezzen és elmosolyodik.
- Hát megértetted végre?
Nem. Nem értek már semmit sem. Miért alakultak így a dolgok? Talán... Mindent megváltoztathattam volna, ha nem vagyok gyáva és időben észreveszem a változásokat. De...
- Én már nem tudok így élni. Nélküled...
Még látom, ahogy szemei elkerekednek. Úgy tűnik rájött, hogy amire készülök az nem az ő életének kioltása. Nem tudnám megtenni, de igaza van, ez így nem mehet tovább. Felém rohan, de már túl késő. Meglendítem a kunait és egyenesen a saját szívembe döföm. Ordítást hallok és látom, ahogy Sasuke ajkai mozognak, miközben könnyei megindulnak. Homályosodik a tekintetem.
- Haldoklom - mondanám, de a hangok már nem akarják elhagyni az ajkam, csak vér buggyan ki közülük.
Sasuke gyorsan elkap mielőtt a földre zuhannék.
- Miért!? Hogy tehetted ezt?
- Még mindig jobb így, mintha én veszítenélek el téged - tátogom.
- Idióta - szorít magához. Én megszorítom a kezét, hogy rám figyeljen.
- Hunyd le a szemed - szuszogom.
Ő vonakodva bár, de megteszi amit kérek. Ahogy látom őt lehunyt szemmel, könnyekkel a szemében... Érzem, hogy megkönnyebbülök. Elveszít engem. Nem lesz, ami lekösse és visszatartsa a céljától. Lassan elmosolyodok.
- Szeretlek, Sasuke! - Sikerült. Kiejtettem a szavakat, majd én is lehunytam a szemem. Érzem, ahogy a szívem egyre kevesebbet ver és nem bírok levegőt venni. Azt hiszem, pont ebben a pillanatban, pont ezen a helyen s Sasuke karjaiban ér véget Uzumaki Naruto története...
- Ég veled. - Ez lett az utolsó gondolatom és hirtelen semmit sem érzek. Meghaltam.
Mi csak így értjük meg egymást.
Arcodon keserű fájdalom tükröződik s közben suttogod. - Ölj meg.
De nem tehetem. Nem is tudnám megtenni. Habozásom miatt újra szóra nyílnak ajkaid. - Hát nem érted, hogy itt nem lehetünk boldogok? Mi más választásunk maradt?!
- Gomen ne - formálom a szótagokat ajkammal és sós könnyek indulnak meg a szemeimből. Lassan felemelem a kunai kést, mire megrezzen és elmosolyodik.
- Hát megértetted végre?
Nem. Nem értek már semmit sem. Miért alakultak így a dolgok? Talán... Mindent megváltoztathattam volna, ha nem vagyok gyáva és időben észreveszem a változásokat. De...
- Én már nem tudok így élni. Nélküled...
Még látom, ahogy szemei elkerekednek. Úgy tűnik rájött, hogy amire készülök az nem az ő életének kioltása. Nem tudnám megtenni, de igaza van, ez így nem mehet tovább. Felém rohan, de már túl késő. Meglendítem a kunait és egyenesen a saját szívembe döföm. Ordítást hallok és látom, ahogy Sasuke ajkai mozognak, miközben könnyei megindulnak. Homályosodik a tekintetem.
- Haldoklom - mondanám, de a hangok már nem akarják elhagyni az ajkam, csak vér buggyan ki közülük.
Sasuke gyorsan elkap mielőtt a földre zuhannék.
- Miért!? Hogy tehetted ezt?
- Még mindig jobb így, mintha én veszítenélek el téged - tátogom.
- Idióta - szorít magához. Én megszorítom a kezét, hogy rám figyeljen.
Sasuke... Nem akarom, hogy láss meghalni. Ezért kérlek...
Ő vonakodva bár, de megteszi amit kérek. Ahogy látom őt lehunyt szemmel, könnyekkel a szemében... Érzem, hogy megkönnyebbülök. Elveszít engem. Nem lesz, ami lekösse és visszatartsa a céljától. Lassan elmosolyodok.
- Szeretlek, Sasuke! - Sikerült. Kiejtettem a szavakat, majd én is lehunytam a szemem. Érzem, ahogy a szívem egyre kevesebbet ver és nem bírok levegőt venni. Azt hiszem, pont ebben a pillanatban, pont ezen a helyen s Sasuke karjaiban ér véget Uzumaki Naruto története...
- Ég veled. - Ez lett az utolsó gondolatom és hirtelen semmit sem érzek. Meghaltam.
"Vége van... Elveszítettelek téged."
Mindezek után... Mihez fogsz kezdeni, Sasuke?
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése