Ha szeretetre vágysz #2 - A találkozó

Második fejezet - A találkozó

Sasuke már hatodszor kopogott Naruto ajtaján.

Megelégelte és bement.

– Dobe!!!! Naruto!! Ébredj már fel – költögette.

– Sa… Sasuke? – mondta Naruto alig hallhatóan, és felült. – Mit keresel te itt? – kérdezte a szemét dörzsölve.

– Usoratonkachi… El akarsz késni a találkáról?

– Mi?? Már annyi az idő?? – kiálltott Naruto, és hipp-hopp felöltözött.

– Menjünk – szólt Sasuke, amit Naruto egyáltalán nem hallott. Ugyanis szélsebesen szaladt a megbeszélt helyre.

– Dobe! Lassíts már!! – kiáltott Sasuke, és Naruto után szaladt.

A Hokage műnél:

Mindenki jelen volt. Csak Naruto, Sasuke, és Kanae hiányzott.

Miután Narutóék is befutottak, lassan Kanae is megérkezett.

– Bocsánat a késésért, de eltévedtem út közben. Pedig korán elindultam – mentegetőzött Kanae.

– Ugyan… Mi is csak most értünk ide – szólt Naruto.

– Akkor jó. Kanae Akane vagyok – mutatkozott be.

– Ino Yamanaka.

– Kiba vagyok. Ő meg itt Akamaru – mutatott a szőrcsomóra.

– Nara Shikamaru.

– Hyuuga Hinata.

– Hyuuga Neji.

– Akamichi Chouji.

– Rock Lee

– Ten Ten vagyok.

– Nagyon örülök… Akkor ti vagytok a másik két csapat?

– Igen… Kurenai-sensei és Asuma-sensei a csapatvezetőnk – mondta Shikamaru.

– Értem. Úgy látom erősek vagytok…

– Miből gondolod? – kérdezte Ino.

– Hyuuga Hinata, és Hyuuga Neji. A Byakugan használói. Hyuuga képesség. Lee, elég edzett vagy… Te Taijutsut használsz. Jól mondom? – kérdezte Kanae.

– Igen – mondta Lee.

– Naruto, te Junchuuriki vagy… Mégpedig a Kyuubié. Elég nagy erő kell a visszatartásához. Sasuke, neked az Uchiha klánból adódóan Sharinganod van, és tűz elemű jutsuid.

– Sokat tudsz – mondta Sasuke.

– Igen… Informálódtam. Nem akartam teljesen ismeretlen helyre jönni.

– A Kyuubit honnan tudtad? – kérdezte Naruto lehangolva.

– Ismerem Konoha történelmét valamennyire. Ne értsétek félre… Én nem nézek le senkit.

– Nem? – kérdezte Naruto felvidulva.

– Dehogy is! Tisztellek mindannyitokat. Örülök, hogy ide jöttem, és nem a Ködbe…

– Ködbe?!

– Igen… Oda akartak küldeni a szüleim, de nem hagytam magam. Az egy romlott hely… Ahogyan Kisame is az.

– Kisame!? – suttogott Sasuke.

– Igen… Ismered?

– Meghallotta – gondolta Sasuke. – Nem… csak hallottam róla. Elég sokat és szörnyű dolgokat.

– Akkor bizonyára az Akatsukiról is hallottál. Na de ezt most hagyjuk… Nem akarom elrontani a kedvemet – mondta Kanae kicsit merev tekintettel, de aztán újra elmosolyodott.

– Későre jár… nekünk haza kell mennünk – mondta Shikamaru, és a többiekkel elindultak hazafelé.

– Nekem is mennem kell. Holnap küldetés. Ki kell pihennem magam. Sziasztok – szólt Saskura és elindult.

– Én meg éhen halok – szólt Naruto. – Még benézek Ichirakuhoz – szólt Naruto és ő is elindult.

– Ketten maradtunk – állapította meg Kanae.

– Hn. Mondd csak… Honnan tudsz ennyit?

– Hm… Mondtam. Jól informált vagyok – mondta Kanae.

– Úgy értem az Akatsukiról, és Kisaméről.

– Volt néhány összetűzésem az Akatsukisokkal. Főleg Deidarával.

– Akkor gondolom Itachival is találkoztál már – mondta Sasuke.

– Igen… elég ijesztő egy alak. Szerencsére csak egyszer harcoltam vele. Nem mintha félnék… Csak van benne valami. Valami ijesztő, amitől kiráz a hideg.

– Tudom miről beszélsz – suttogta Sasuke.

– Ha suttogsz, akkor is hallom – mosolyodott el Kanae. – Kitűnőek az érzékszerveim.

– Hn. Na én mentem. Vigyázz az úton.

– Hm? Vigyázzak?

– Sosem lehet tudni – mondta Sasuke, és hazament. Kanae megvonta a vállát, és ő is hazament aludni. Mi tagadás, elég fáradt volt a hosszú út után.

Naruto még evett egy adag rament, és ő is hazament aludni.