Ha szeretetre vágysz #4 - Az átváltozás titka

Negyedik fejezet - Az átváltozás titka

Sasuke keresett egy barlangot. És lefektette Kanaét. A sebe még vérzett, de nem törődött vele.

Kanae kinyitotta a szemét.

– Sasuke… Annyira sajnálom. Ennek… nem kellett volna megtörténnie – mondta és Sasuke sebére nézett.

– Mi történt? – kérdezte Sasuke.

– Elmondom, csak előbb ellátom a sebedet.

– Nem súlyos.

– De igen az – suttogta Kanae. – Hatástalanítanom kell a mérget.

– Mérget?

– Igen… annyira sajnálom – mondta. – De rendbe hozom – mondta Kanae, és levette Sasuke felsőjét.

– Mit csinálsz?

– Ellátom a sebedet – mondta, majd ráharapott a nyelvére, és a vért Sasuke sebére folyatta. – Egy kicsit égni fog, de rendbe jössz. 

– Hn… Mégis mi történt veled?

– Átváltoztam – mondta miközben bekötötte a sebet. 

– Te is Jinchuuriki vagy?

– Nem… ez más. Ez a természetemből fakad. A Younin vérből.

– Younin?

– Igen… Nindzsa szellem. De én csak félig vagyok az. És így átváltozok ha dühös vagyok. Olyan régóta csinálom azt a főzetet amivel megszűntehetem, de még nem tökéletes. Tsunade-sama azt mondta hogy segít. Én nem gondoltam, hogy Kisame idáig követ. 

– Értem… Szóval a Köd falunak kell az erőd.

– Igen. De én nem akarom. El akarom pusztítani. Még az a szerencsém, hogy ha valakit megtámadok az átváltozásomkor, meg tudom gyógyítani ha visszaváltozok.

Tudod a méreg ami a testemben van, amikor átváltozom, halálos. De a véremmel hatástalanítom. 

– A véred az ellenszer?

– Úgy valahogy. Nem volt jó ötlet Konohába jönni… Én… nem akarok bántani senkit! De nem tehetek ellene, csak a főzettel. Az is kockázatos. Mert meghalhatok, ha a szervezetem nem fogadja el. De muszáj! Nem hagyhatom, hogy bántsak másokat! Ilyenkor a testem nem engedelmeskedik. Csak az segít, ha megnyugszom.

– Akkor ezért mosolyogsz mindig.

– Ezért is. Meg feledteti a fájdalmat amit érzek. Magány, Szeretethiány… Addig szeretnek, amíg meg nem tudják ki vagyok… aztán mindenki elfordul tőlem.

– Ne légy szigorú magadhoz. Nem a te hibád…

– Igaz… De felelősséggel tartozom a tetteimért. 

– …

– Jobb ha visszamegyünk Konohába. A nyakéket már úgysem találjuk meg.

– Igaz… Akkor menjünk.

– A sebed… fáj még?

– Nem… jól vagyok.

Kanae csak bólintott, és elindultak.

Mikor visszatértek Konohába, egyenesen a Hokage irodába mentek.

– Ti is megérkeztetek? – kérdezte Kakashi.

– Igen… de nem találtuk meg a nyakéket – szólt Sasuke.

– Már megtalálta a Tulajdonos. A Hokage emlékműnél – nevetett Kakashi.

– Akkor jó. Én most megyek – szólt Sasuke és elindult.

– Várj! Megyek én is! –  kiáltott Kanae, és Sasuke után rohant.

– Kíváncsi vagyok mi történt… Vajon igaza volt Tsunadének abban hogy nekik együtt kell dolgozniuk? – gondolta Kakashi.

– Várj, Sasuke!

– Hm??

– Este… eljössz Shikamaru bulijára?

– Nem tudom. Miért?

– Csak azért kérdezem, mert akkor mehetnénk együtt… Még nappal is eltévedek. Lehet, hogy este oda se találok… Még nem ismerem Konohát – mondta Kanae.

– Értem. Akkor este 6-kor legyél a házad előtt – mondta Sasuke és hazaindult.

– Oké! És köszönöm! – kiáltott utána Kanae.

Sasuke csak intett egyet, és eltűnt a házak között.

– Legalább sikerült elhívnom – gondolta Kanae és elindult a háza felé.

Pár méterre a házától találkozott Narutóval.

– Nahát! Ti is visszatértetek? Hogy ment a küldetés? – nevetett Naruto.

– Nem a legjobban… Nem találtuk meg a nyakéket, és mikor visszajöttünk, Kakashi-sensei elmondta hogy a tulaj megtalálta az emlékműnél. És nektek?

– Jól! És még az egyik barátommal is találkoztam. Gaarával. Suna Kazekagéjával.

– Az nagyszerű!

– Az… Este eljössz a bulira? – kérdezte Naruto.

– Igen ott leszek.

– Ne kísérjelek el?

– Köszönöm nem… már van aki elkísér – mondta Kanae. – Bocsika, de mennem kell. Nagyon fáradt vagyok, és még készülődnöm kell. Este találkozunk! – mondta Kanae és hazament.

– Oké, szia – mondta Naruto. – Vajon ki kíséri el? – gondolta Naruto és hazament.