Ha szeretetre vágysz #8 - Egy gyönyörű nap

Nyolcadik fejezet - Egy gyönyörű nap

Három év múlva:

Sasuke kicsit nyúzottan ébredt a tegnapi buli miatt. Kanae már javában a reggelit csinálta, így Sasukét kicsalta a konyhába a finom illatokkal.

– Jó reggelt – szólt Sasuke és megcsókolta a kedvesét.

– Neked is jó reggelt. Jobban vagy? – mosolygott Kanae.

– … Kicsit…

– A tegnapi partin jól beittál… Nem kellett volna annyit innod, mivel nem bírod az italt – szólt Kanae a fejét csóválva.

– Nem számít… Meg kellett ünnepelni, hogy már egy éve a feleségem vagy – szólt Sasuke, és megcsókolta feleségét. Csak Naruto volt szomorú, hogy ő még mindig egyedül van. De nem sokáig búslakodott, mert korgott a gyomra, és már rohant is Ichirakuhoz a napi adagjaiért. Sasuke épp forró csókot váltott szerelmével, amikor valaki kopogott. Sasuke megszakította a csókot, és elment ajtót nyitni.

– Kakashi-sensei… jöjjön be – szólt Sasuke és betessékelte a férfit.

– Nos… azért jöttem, mert küldetésre kellene menned Sasuke – szólt Kakashi.

– Rendben.. mindjárt szólok Kanaénak – mondta Sasuke és indult volna de Kakashi megállította. – Egyedül – mondta.

– Egyedül? – kérdezte Sasuke furcsán. Azt hitte rosszul hallotta. Mióta összejöttek Kanaéval, mindig együtt mentek küldetésre. Ezért furcsállta a dolgot. – És mi lenne az?

– Holnap kellene indulnod. Egy hétre. El kellene vinned egy nagyon fontos vakcinát egy remetének az Északi hegyekbe… De ez nagyon fontos… Nem mondhatod senkinek sem hogy hová mész. És azt sem hogy miért. Titokban kell végigcsinálnod  – suttogta Kakashi.

– Még Kanaénak sem mondhatom el?

– Neki sem – szólt Kakashi. – Akkor holnap hajnal négykor legyél a Konohai kapunál – szólt Kakashi és egy pukkanással eltűnt. Sasuke csak nézett egy darabig, aztán visszament a konyhába a kedveséhez.

– Mi járatban volt Kakashi-sensei? – szólt Kanae mosolyogva.

– Csak benézett – szólt Sasuke és elpusztított egy adag sült tojást. – Tudod mit? Arra gondoltam, hogy kimehetnénk valahova sétálni… Csak mi ketten – szólt Sasuke.

– Nagyszerű ötlet – mondta boldogan Kanae és megcsókolta a szerelmét. Miután mindketten megreggeliztek, bezárták a lakást, és elindultak. /Megj: Shikamaru és Temari már házasok, ahogy Sakura és Lee is. Sakuráéknak pedig van egy lányuk. A neve Shiori Lee. – szerki/

Útközben találkoztak Sakurával, aki épp Shiorit vitte a bölcsibe.

– Sziasztok! – köszönt Sakura.

– Üdv! – köszönt Kanae mosolyogva. – Hogy vagytok?

– Nagyszerűen! Köszönjük. Épp a bölcsibe viszem Shiorit, de nem tudom, hogy jó ötlet-e – kezdte Sakura. – Épp most jön ki a harmadik foga, és nagyon nyűgös.

– Szegényke… Lehet, hogy tényleg jobb lenne ha otthon maradna – húzta el a száját Sasuke.

– Igen… Igazatok van… Sziasztok!– szólt Sakura, és visszafordult.

– Milyen édes – suttogta Kanae.

– Menjünk – szólt Sasuke és átkarolva a kedvesét, elindult.

A forrásnál:

– Milyen gyönyörű hely – szólt Kanae álmélkodva.

– Igen… Meg akartam mutatni neked – mosolygott Sasuke és lefeküdt a puha fűre. – A levegő tiszta, a fű selymes, és nyugodt a környék – szólt Sasuke. Kanae lefeküdt Sasuke mellé és a mellkasára hajtotta a fejét.

– Annyira boldog vagyok – szólt Kanae. – Boldog vagyok, hogy a feleséged lehetek.

– Én is az vagyok… Annyira szeretlek – mondta Sasuke.

– Én is nagyon szeretlek… Nem is tudom mi lenne velem nélküled. Tudod… Amikor először találkoztunk, azt hittem, hogy egy önfejű, mogorva, és szívtelen alak vagy.

– Tényleg? – nevetett Sasuke. – Akarod, hogy megint olyan legyek? – szólt és bevágta az „Én vagyok a legjobb, a tökéletes Uchiha” képet.

– Hagyd abba! – nevetett Kanae, és megcsókolta szerelmét.

– Jól van abbahagyom – szólt Sasuke és bevágta a durcát. Kanae erre jól oldalbabökte. Sasuke felszisszent, és úgy csinált, mint aki elájult.

– Sasuke! Ne csináld már! Egy gyenge lány nem tud neked ártani nem igaz? – szólt Kanae és kissé aggódva megfordította Sasukét. Az Uchiha erre elmosolyodott, és leteperte a feleségét. – Csak nem megijedtél?

– Ezt… Ezt ne csináld többet! – kiáltotta Kanae és megölelte Sasukét.

– Ugyan… Csak egy ártatlan vicc volt… Hé… Ne haragudj – mondta Sasuke és megcsókolta Kanaét. Majd a karjába csípett és elfutott.

– Hé! Sasuke! Na várj csak! – nevetett Kanae, és szerelme után szaladt. Miután elkapta, ráugrott.

– Most nem menekülsz! – szólt Kanae és jól megcsikizte Sasukét.

Sasuke már csaknem könnyezett a nevetéstől. Kanae elégedetten elmosolygott.

– Látod? Így jár az aki kikezd egy gyenge lánnyal! – nevetett Kanae.

– Nem is vagy gyenge.

– Tudom… Épp azért mondom – mosolygott.

– Na várj csak– szólt Sasuke és megkergette a lányt.

Egész nap elvoltak. Sokat beszélgettek, és jólétezték magukat. Két kergetőzés között elmentek enni, aztán megint hülyéskedtek. Már esteledett amikor hazaértek. Kanae főzött valamit vacsorára. Miután megvacsiztak, elmentek fürödni. Együtt. Egész fürdés alatt furcsa hangok hagyták el a fürdőszobát.  Össze-vissza pocsolták egymást, és sokat csókolóztak. Mikor készen voltak, kénytelenek voltak felmosni a fürdőt, mert legalább 40 liter víz állt bent. Miután elkészültek, bevetették magukat az ágyba. A plafont fürkészve beszélgettek.

– Tudod… Ha aznap este nem rúgok be, talán soha nem mondom el neked az érzéseimet – mondta Sasuke.

– Lehetséges… De ráfoghattad volna az italra is. De másnap elmondtad, hogy mit érzel – szólt Kanae.

– Teljesen megváltoztattál.

– És ez baj?

– Nem… Egyáltalán nem… Neked köszönhetem, hogy újra tudok nevetni – szólt Sasuke. – És rájöttem, hogy nem csak az erő és a bosszú számít az életben. 

– Mindig magányos voltam, de te itt voltál velem… És ez sokat jelent nekem… Szeretlek…

– Én is szeretlek – mosolygott Sasuke. – El sem tudom képzelni, hogy ha te nem jössz Konohába, most hol tartanék… Nem lennék boldog… És nem foglalkoznék semmivel, és senkivel. Biztos elmentem volna valamerre, csak azért hogy erősebbé váljak. Köszönöm, hogy itt vagy velem… – mondta Sasuke. – Kanae? – suttogott. Felült és látta, hogy Kanae már alszik. Sasuke elmosolyodott és visszafeküdt.

– Sajnálom, hogy holnap nem leszek itt amikor felébredsz… de ígérem hamar visszajövök – suttogta Sasuke és mély álomba merült.