Második fejezet - A Rowenek hagyatéka
1967. október 10. Michigan, Rowen kúria
Richard Rowen fel alá mászkált a hallban. Idegességét fokozta, hogy a fenti hálószobából keserves sikolyok hallatszottak, visszhangozva szinte az egész házban. Elizabeth Deloth éppen az imént említett hálószobában vajúdott. Éppen készült életet adni a következő Rowen-generációnak.
Richard éppen a bába boszorkányt várta, hogy a biztonságos hopp-hálózaton ideérve segítsen világra hozni a kislányát.
Richard, mint aranyvérű Rowen leszármazott öt éve kötötte össze az életét Elizabeth Deloth-tal, akinek az édesanyja volt boszorkány. A Rowen vérvonal egyeneságról leszármazottja Hollóháti Hedvignek, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola néhai alapítójának, éppen ezért a Rowenek generációk óta a Roxfort Hollóhát házának üdvöskéi. A Teszlek süveg soha, egy Rowen leszármazottat sem tett más házba a Hollóháton kívül, de nem is aggódtak emiatt.
Richard lépcsőnyikorgásra lett figyelmes, majd felpillantva Avery Delothot látta lejönni a lépcsőn, aki Elizabeth öccse.
- Minden rendben? – kérdezte Avery, miközben leért a lépcsőn.
- A bába még nincs itt – válaszolt Richard. – Talán valami történt.
- Semmi baj nincs – tette Avery nyugtatólag a férfi vállára a kezét.
- Remélem – sóhajtott Richard.
- Valószínűleg Liz holnap életet ad egy egészséges kislánynak. Erre kellene gondolnod – mosolygott a fiú.
- Igen, igazad van – nyugodt meg egy pillanatra, majd megérkezett a bába.
Aznap éjjel Elizabethnek szörnyű fájdalmak árán sikerült világra hoznia a lányát, aki a Senna Rowen nevet kapta.
1971. január 22. Michigan, Rowen kúria
Az alig három és fél éves Senna az édesapja ölében ült. Nem igazán értette mi történik körülötte, hiszen még kicsi volt, hogy megértse, húga születik éppen. Tudta, hogy valami nagy esemény lehet, hiszen az egész ház nyüzsgött az emberektől, az édesapja viszont ideges volt.
- Apa? Mi történik? Miért ideges mindenki? – kérdezte Senna, miközben apja letörölt egy könnycseppet a saját szemeiből.
- Tudod kicsim, Anya nagyon beteg. A doktorbácsik igyekeznek meggyógyítani, de anyának nagyon fáj – válaszolt a férfi, igyekezve visszatartani a könnyeit.
Sötét korszak volt ez. A Varázslók háborúja nemrég kezdődött, de már javában tartott. A Rowenek igyekeztek kimaradni a nemrég alakult Főnix rendjének dolgaiból, de Voldemort seregei senkit sem kíméltek. Ha nem lett volna elég, hogy ilyen korban kell világra hozni egy csecsemőt, még Liz állapota is súlyosbította azt.
Elizabeth újbóli terhessége nem tett jót az állapotának. Mikor Senna egy éves volt, kiszökött a hóba. A szülei egész éjjel keresték őt, végül megtalálták, de Elizabeth akkor nagyon megfázott és még mindig nyoma maradt a szervezetében. Tudták, hogy nagyon veszélyes megtartani a babát, de Liz nem tágított. Nem akarta elvetetni. Viszont az utolsó hónapok nagyon legyengítették a szervezetét, így nem sok esélyt láttak rá, hogy Liz élve megúszhatja a szülést.
Egész nap hangos sikolyok hagyták el a hálószobát, azonban ezek abban a percben most abbamaradtak. Helyette kisbaba sírás hallatszott, majd kinyílt a hálószoba ajtaja.
Richard letette Sennát a fotelba, majd megindult az ajtó felé, amin éppen az orvos lépett ki nyomában a bábával és a kislánnyal. Richard hol az orvosra nézett, hol a bábára, de szomorú arcukat meglátva azonnal tudta, hogy baj van. Berohant.
- Liz! – rohant az ágyhoz Richard és megfogta felesége kezét.
- Richard – mosolyodott el Elizabeth erőtlenül.
- Minden rendben lesz, drágám – szorította meg a kezét.
- Ne légy buta – suttogta a nő. – Rengeteg vért vesztettem. Kérlek, idehívnád Sennát? – Richard vonakodva bár, de felhozta a kislányt, majd Liz bólintására magára hagyta őket.
- Anya?
- Gyere ide – szorította magához Liz a lányát. – El kell mondanom valamit. – A kislány anyja mellkasára hajtotta a fejét, majd úgy hallgatta utolsó szavait.
- Tudom, hogy beléd lett nevelve a Rowenek hagyománya, de… Hidd el, semmi baj nincs abból, ha nem Hollóhátas leszel. Jól jegyezd meg, amit mondok, oké? – A kislány bólintott, szürke szemeit az anyjáéba fúrta. – Ha a Roxfortban találsz valakit, akivel kapcsolatban érzel dolgokat, ne habozz, tégy meg mindent, hogy mellette maradhass. Bármit.
- Milyen érzések? – kérdezte a kislány.
- Tudni fogod a szívedben, és a pálcád is rezonálni fog. Csak tegyél meg mindent. Érted?
- Igen, Anya.
- És vigyázz a húgodra. Vigyázz rá nagyon – suttogott Liz, majd köhögő rohamot kapott. A hangra bejött az orvos és Richard is.
- Senna, ne felejtsd el ezeket – szorította Liz a mellkasára a kezét. A kislány sírva fakadt, ezt látva kivitték őt onnan. Elméjében még visszhangoztak anyja utolsó szavai.
Majd a köhögés abbamaradt. Végleg.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése